Fantom kaják...

Hogy miért fantom kaják? Hát mert egész hétvégén főztem, oly serényen, hogy még magam is megleptem vele és mégsem tudok semmit bemutatni belőle. Ugyanis vendégeim voltak. Nagyon kedves barátok. A világ más sarkaiból. A lány egy madárétkű teremtmény aki csak itt nálam eszik úgy, hogy harmadszor is a merőkanál után nyúl. A fiú egy amerikai katona, aki hétköznap csak rizs és csirkemell kombináción él. A fiú sem először eszik nálam, azt mondja ha a fénymásolót tenném elé kecsappal akkor elhinné, hogy jó és enne belőle csak mert én csináltam. Most azért írom le ezeket a bókokat, mert olyan jól esnek....(emlékbe írja magának micsoda érzelgősség mondja ja kórus).
Folytatva a történetet...kaptam a fiútól egy olyan hiper-szuper edénykészletet, hogy kétszer ugrottam a nyakába és ki ne hinné el, hogy onnantól kezdve abban főztem végig a hétvégét. Mivel bizonyíték híján vagyok így kénytelen lesz mindenki elhinni, hogy tényleg megfőztem a következő ételsorokat.

Péntek

• bepácolt filézett, felső csirkecomb sütőzacskóban sütve
• petrezselymes újkrumpli
• zöldségleves daragaluskával, természetesen primőrökből
  
• túros eperkrémmel töltött palacsinta fehér csokival leöntve, eperdarabokkal tálalva

Szombat

• Szendvicsek (kirándulás miatt)
• Vacsora: Tejszínes, baconos, foghagymás, petrezselymes spagetti (fáradt ember gyorsan főz)

Vasárnap

• Hirtelen sült csirkemell és tepsis krumpli káposzta salátával
• Pohárdeszert: extra csokis piskóta darabol, tejszín felver kevés fahéjjal, erdei gyümölcs- mix, rétegez. A piskóta gőzölög még, a tejszín lágy és szoba meleg, a tetején a gyümölcs fagyos, összhatást tekintve: heves bólogatás mint egy rock koncerten, szerintem ez sikerült a legjobban.

Hétfő

• reggelire: rántotta sajttal és kolbásszal
• szendvics csomagolás az útra
  

Vége

Szóval szégyen de egy kép nem sok nem készült, pedig ott állt a gép mindig csőre töltve, de mire eszembe jutott a sok kértek még? hozzak még valamit? hogy is van az angolul? kérdés után, már rég késő volt az asztalon csak a széttrancsírozott kajamaradék volt, üres tányérok, szétdobált villák, kiürült borospoharak. Mondanám, hogy öndicséret gyalázat, de az elfogyasztott ételek mennyisége és legfőképp gyorsasága azért mégis azt igazolja, hogy nem üres öndicséretről van szó. Boldog vagyok, hogy örömet szereztem nekik és végtelenül szomorú, hogy nem tudok képekben is beszámolni erről a szép hétvégéről.