Padlizsános ragu

Képet még mindig nem tudok produlálni, mert a gép rossz, a fényképezőgépem még rosszabb. Tehát csak elképzelni lehet, meg elkészíteni...


Padlizsán ragu

1 szál sárgarépa
1 sz gyökér
1 fél zeller
kis hagyma
1-2 gerezd foghagyma
1 doboz paradicsom, kopasztott egész paradicsomok lében

csicseriborsó konzev, vagy előre beáztatott, elrőre megfőzött kb. 1 bögre (konzervdoboz)

1 padlizsán

1. fázis: robotgépben összeaprítom a zöldségeket, irdatlanúl apróra kivétel a padlizsán,majd kiborítom a földre...:) nem egy másik edénybe

2. fázis: padlizsánt hámozás után kockára vágom és némi grill fűszerrel kevés olajon pirítom, ez pár perc csak, ezt is félreteszem

3. fázis: az aprított zöldségeket egy mély serpenyőben/edényben felteszem pirulni pici olajon, fűszerezem só, bors, erőspaprika pista jelen esetben, de mindenki saját ízvilága szerint a lényeg, hogy hozzáadjuk a paradicsomkonzervet is és a csicserit is. A ragunak fűszeresnek, pikánsnak kell lennie.

Tálalás: Egy mély tányérba halmozom a ragut, rádobálom a padlizsán kockákat, meglocsolom tejföllel és szórok rá apróra vágott zellerzöldet/petrezselyemzöldet.Azt mondom némi házi gyártmányú pitakenyérrel isteni. Figyelem!!! nem tanácsos előtte frissen facsart narancslevet inni....akarom mondani, ha valakin segít....jobb mint az aszaltszilva.:)

Fogyinfo/sokadik nap

Tény, hogy már sokadik napnál tartok a saját kútfő c. diétámban, ami annyit tesz: eszem amit kívánok és annyit amennyitől úgy érzem elég ahhoz, hogy kellő energiám legyen, de ahhoz meg kevés, hogy extra telítettség érzés uralkodjon. Teljes mértékben arra a belső hangra figyelek, amely most nagy kegyesen nem sült oldalasról, pékné csülökről mesél, hanem zöldségről, gyümölcsről, gabonákról és joghurtokról. Ezt az egészet nem tudnám megcsinálni, ha az agyam zsírra fel jelmondatot skandálna. Hát ez nagyban megkönnyíti az életem.

Reggel: egy szelet kenyér valamivel (májkrém, sonka, méz, lekvár eddig ezek váltakoznak) + egy joghurt

Uzsonna: valamilyen gyümölcs pempő, általában osztozunk egy nagy adagon Réka lányommal
banán+alma anyának: előbbi+3db kivi,

Ebéd: rizs és rántott csirkemell (a titok a kis adag) + savanyúság

Uzsonna ismét: Réka pempő, anya: aszalt sárgabarac kb. 5-6 db és ugyanennyi kölesgolyó

Vacsora: ez a legnehezebb, mert Zuramtibi támadást indít a hűtő ellen, míg én a tévé előtt álmodozom kiadós vacsoráról, viszont eddig megálltam, tehát vacsorám, 3 db extra fűszeres keksz saját gyártmány, ropogtatom szép lassan aztán beleolvasok a könyvembe és alvás.

Hogy mire jutottam eddig ezzel? Leugrott 1,5 kg, nem tudom sok-e vagy kevés, biztos attól függ honnan nézzük, de most én elégedett vagyok. Majdhogynem nem éhezem, most tényleg nem vágyom "nagy traktára". Hát kitartok. Már most tudom, hogy szombaton hazatér hosszú idő után a családi feketebárány hugom és akkor lesz habzsi dözsi, de szerintem akkor is eszemnél leszek és a Módjával lesz a jelszó.

Expressz vöröslencse leves

Még kitartok, bár hajszálrepedések futkosnak elhatározásom páncélján. Az állapot még így is jobb, mint az amit eddig "csak eszem kicsit" alapon műveltem.

Mai ebédem: a fent említett lencseleves, tepsiben sült csirkemell párolt savanyúképosztával

Tehát a lencseleves:

Összeaprított zöldségek: petrezselyem gyökér, szárzeller, cukkini, sárgarépa, 2 szál újhagyma, 2 kis gerezd foghagyma

+ kb. kis bögre vöröslencse, és fél bögre törtbúza (bulgur)

Robotgép segítségével ezt a zöldséghalmot összeaprítom és kevés olajon dinsztelem, hozzáöntöm a búzatöretet, a lencsét és felöntöm kb. liter vízzel, hozzáadtam egy leveskockát és beleszeleteltem két paradicsomot. A zeller levelét is aprítva beleszórom. Kb. 15-20 perc és kész.

Igazán könnyű dolgom volt, hisz Réka baba is vígan falatozhatta a maga adagját belőle, pürésítve. Érdekes olyan formában is nagyon jó ízű volt.

Fogyasztás indul

Ne nevessen senki, hisz a karácsonyi rokon-járás, az angyallal együtt pár nem kívánt plusz kilómra rádobott még párat. Itt kérem a fejben történő elszánás és a kitartás, következetesség hármas erőpróbája feszíti a húrt.

Még mindig nem röhög!!! Két napja kezdtem. Azért aplikálom ide gondolataimat és tapasztalataimat, hogy tükröt tartsak magamnak és ne veszítsem el a csatát. Bár vannak pesszimista ismerőseim akik szerint örüljek, hogy nő fű a kerdben, mert lehet hamarosan ezen élhetünk.

De félre a borús előrejelzéssekkel, jöjjön a két, azaz két nap tapasztalata.

Első nap reggeli: 2 vékony szelet pirítós, mézzel (b...szus nem lehet egyből semmivel kezdeni)

Uzsonna: sk. csavart/préselt gyümölcslé és banán

Ebéd: Minesztrone leves (legalább 4 tányér, mert ugye ennyi és más semmi vacsoráig)

Vacsora: 2 szelet sonka, két nagy szelet sajt

Sok víz. Még több mentes víz.

2. nap (tegnap)

Reggeli: ua. mint előző nap

Uzsonna: Joghurt és gymölcslé

Ebéd: A leves maradéka, zöldséges csirke-csíkok ez amolyan wokkos, dobálos roppanós zöldséges egyvelek, pácolt cs.mell csíkokkal

Vacsora: 5 korong (vegyes saláta-Gabijánál látott, koppintott) sajtostallér és két szelet sonka

Hát eddig betartottam, jelentkezem még, mert így legalább nyomás nehezedik rám...mondjátok, hogy nem röhög senki, szigorúen néztek rám, legbelül pedig drukkoltok.


ui.: gépem hiányosságai és feltehetően vírusai miatt nem tudok képet feltenni, így marad a száraz betűminta

Áldott Boldog Ünnepet!

Drága Mindenki!

Már azt gondoltam, kishitűen, hogy elfeledett "sziget" lettem a gasztrotengeren. Persze a karácsony és az ő csodája, hogy ennyi kedves ember gondolt rám. Köszönöm!

Kívánom, hogy elérjetek, megkapjatok mindent amit szeretnétek és aminek fogadására készen álltok!

Sok szeretettel: Ginko és Réka baba

Szeretet perec

Volt egyszer, hol nem volt egy nagymama és az ő szemefénye unokája. A mamácska minden jeles alkalomra megsütötte drága unokájának azt a bizonyos perecet. Családi ünnep, kirándulás, kitüntetés, utazás nem múlhatott a perec nélkül. Később, mikor az unoka már felnőtt éveit taposta akkor is a perec volt minden buli fénypontja, a haverok ódákat zengtek, csókoltatták a mama fáradhatatlan kezeit. A munkahelyen a kollégák éljeneztek, ha meglátták a dobozt, spárgával átkötve, hisz tudták ott rejlik a PEREC. Még előrébb haladva az időben, a kis unoka elkötelezte magát egy lány oldalán aki megfogadta, hogy majd egyszer, ha megélik akkor a saját fészkükben is nekilát perecet gyártani. Persze ha a lány őszinte akar lenni, sokáig el sem tudta volna képzelni azt, hogy ő is beálljon a sorba,5-kor keljen hajnalok hajnalán, és utána csak sodorja a pereceket. A receptet elkérte, de elborzadt mikor kiderült, hogy órákat vesz el az életéből a perec sütés. Persze az idő kereke már megint pördült a lány és a fiú, szülővé érett és szülővé vált és saját fészkükben nevelgették csodaszép egy szem szemükfényét. Ami a mamát illeti, hát ő már nem lehet közöttük, vagyis hát soha nem volt ilyen kézzelfogható, bármelyik percben jelenlevő. De itt van, a maga különös módján, segíti az unokát a vizsgáknál és a lányt a perec sütésénél. Mert a lány nekilátott, így az ünnep közeledtével, de szíve tele volt félelemmel, mert az eddigi próbálkozásai sorra csődöt mondtak. Idén megkapta a mama gyúródeszkáját, régi darab talán az ómamáé lehetett. Ki tudja hányféle sütemény készült rajta. Szokták mondani, hogy egy egy ilyen darab szinte már magától tudja a dolgát. Hát jó, hajnalban felkelt, gyúrta a tésztát és csak gyúrta a tésztát...közben meg a mamára gondolt, hogy csinálta vajon, Ő maga milyen elnyűhetetlen anyagból lehetett, hogy bírta erővel. Mert a mami nem ült mint ő, hanem állt, bottal, combnyaktörést szenvedett kicsi testével, és gyúrt és sodort vég nélkül. Mert, figyelni kell ám, vékonyra kell ezt a perecet sodorni, érzéssel, de ha kapkodsz hamar elszakad kezdheted elölről. Aztán le kell kenni tojásfehérjével, majd hidegre kell tenni, hogy ne keljen el, majd inkább szárítani kell mintsem sütni, aztán rácsurgatni a fehér sós keveréket és ismét inkább szárítani. De a legnehezebb kisodorni. Mikor a lány elkezdte akkor kérte a mamát, hogy segítsen, vezesse kezét úgy, hogy most sikerüljön. Talán elkészült vagy 30 db, úgy két óra alatt, de a lány rájött mi a titka. A titkot mint Ariadné fonalát úgy göngyölte fel....egyszer a mama testvére jött látogatóba, persze nem maradhatott el a perec. Mi nagy buzgalommal kínáltuk vegyen még. Soha nem felejtem a pillantását. Lassan ropogtatta el. Elsőre az unokára néz, majd a nővérére, majd újra az unokára és megkérdi: -Hát én nem tudom, (szemöldökfelhúzás) Te mit eszel ezen? -És Alízkám, Te ezért képes vagy órákat állni? Te tudod fiam. Akkor még én is szerettem volna tudni, hogy ők miért ragaszkodnak annyira ehhez. Most,hogy ma végre sikeres sütésen vagyok túl, tudom a titkot. A titok a szeretet. Minden egyes perecet olyan nehéz és fáradságos megcsinálni, hogy annyira kell szeretni, azt a lényt akinek készül, hogy minden perecbe bele kell gyúrni a szívünket is.

Almás-fagyis dölj hátra

Ízirájder Öcsém, mondá és összeütött egy almás kevertet, rákanalazott két gombóc karamell fagyit, öntött egy adag portóit és hátradölt, mint aki ha nem is jól, de elvégezte a dolgát és még van 10 perc amíg felébred a gyerek. A fagyit úgy ette, hogy hagyta olvadni, az pedig hálásan áztatta a piskótafélét. Lassan cuppogtatta a remek nedűt. Élvezte a csöndet, a petyhüdt kora-téli napsugarat és csak úgy "Volt" a "van"-ban. Mert kell ilyen is. Aztán a megbízható gyerek, aki jól aludta álmát felébredt. Persze ott gubbasztott az ágy szélén fülig ért a szája, melyben még egy ici-pici fog sem fehérlett.

Ti hogy lazultok, ha mondjuk vagy fél órátok, vagy 10 percetek.


ui.: néha be kell érni a wc-n olvasással:)