Népszerű bejegyzések

2011. február 16., szerda

Fatörzs kenyér




Hát az úgy volt.....hol nem volt, hogy találtam egy nagyszerű piacot Hidegkúton. Az hagyján, hogy nagyszerű a piac, csodás hazai portékával, de találtam egy malmot is kérem szépen. Lisztjeiket nem tudom eléggé dicsérni. Be kell valljam amatőr kenyérsütő próbálkozásaim során nem használtam nagyon más lisztet mint amit egy átlag háztartásban fellel az ember lánya avagy fehér lisztet lánykori nevén Bl 55. Ezután jött a megvilágosodás, hiszen itt ezen a piacon Szabóék hoztak BL 80-asat, BL-112-eset, stb. Remek az ár érték arány. A legalsó képen épp érdeklődöm, majd igazán kellemesen elcsevegünk.....érzem, hogy ereimben azonnal dübörögni kezd a kenyérsütők ősi ereje, majd azt veszem észre, hogy csak pakolom és pakolom a liszteket a kosaramba, mert ebből is kell abból is, meg hát persze még még még mert ennyi nem elég. Kicsit meg is ijedtem, hogy vajh hogy fogom ezt kifizetni és legnagyobb csodálkozásomra....sok kg után 1500-at fizettem. Ekkor már kétszeresen bántam, hogy nem két kosárral érkeztem. Ezen a piacon több ilyen jó élmény ért, sorra beszámolok mindegyikről. Hiszen drága örökbefogadott piacomról dicsekednem kell még sokat!!!

Jöjjön a fatörzs kenyér receptje:

30 dkg, 80-as liszt,
40 dkg 112-es liszt,
egy fél élesztőnél picivel több (felezni akartam de egy kisebb és egy nagyobb darab lett én az utóbbit használtam)
2,5 evőkanál só (vigyázni kell vele mert szemcsemérettől és fajtától különbözően másképp sóznak)
1 evőkanál cukor, 1 evőkanál liszt, pici só, 3 dl langyos víz, élesztő......felfuttatás
ha felfutott akkor csorgatni bele 1 dl olajat,

Elkészítés:

A liszteket a keverő tálba szitálom, az élesztőt felfuttatom, majd ha habos babos akkor beleteszem az olajat, sót és az egészet a liszthez öntöm, saját tapasztalat az, hogy legalább még 1,5 de inkább 2 müzlis-tálnyi langyos víz kell hozzá, hogy kellően ragacsos tésztát kapjunk. Na ezt kell úgy érzéssel, pontos mértékegységet nem tudok ezért mondani. Apukámnak úgy tanítottam, hogy olyan ragacsos legyen, hogy a kezéről még csüngjön a massza, ha gyúrkodja. Az elején kanállal kavarom, még egy kicsit nokedli tésztára emlékeztet, majd pici lisztet öntök hozzá, hogy azért mégis megfogható legyen, ilyenkor aztán lágy mozdulatokkal elemelem a tésztát (nyúlik, ragad) a tál falától majd szépen aláhajtok úgy, hogy levegő kerüljön bele, ezt úgy 10-szer megcsinálom, észrevétel, hogy még ragacsosabb lett, de ekkor már nem lisztezek tovább, hanem csak annyit hintek rá, hogy szép ragacs-gömböt tudjak kialakítani, majd lefedem a kelesztőtálat és hagyom, hogy tényleg duplájára keljen. Viszont nem várt gyorsasággal történik a folyamat így, menten előkészítek egy tálcát (jó nagyot!) majd szórok rá egy marok sima lisztet és egy marok búzadarát, elkeverem, majd erre borítom a csodálatosan lyukacsos tésztaragacsot. Majd egyet-kettőt csavarok rajta, így mindenhova jut a lisztes keverékből. Rárakom a sütőpapíros gáztepsire és betolom a 200 fokra előmelegített sütőbe. 40-45 perc alatt kész a ropogós félbarna kenyér. Ez már nem kenyérke, cipócska hanem egy igazi nagy kenyér.
Tényleg ropog a héja puha lyukacsos a belseje, friss még 2-3 nap után is.

Na ezt sütöttem meg a piaci látogatás óta 4-szer(február 12.szombat). Hiába szeretem mert szeretem. Ilyen ha jó lisztet talál az ember, nem lehet megállni. Főleg, hogy az Embör a háznál...nyilatkozik....Te ez olyan levegős, jóízű igazi kenyér....ilyet még süthetsz!!! Nahát!:))

2011. február 10., csütörtök

Fogadj örökbe.....termelői piac vagyok!!!





KEDVES OLVASÓIM! Barátaim! MINDENKI!

Ezennel útjára bocsájtok egy szelíd kis kezdeményezést....mert vannak fontos dolgok, olyanok amik önmagukért beszélnek. Ez a hét számomra erről szólt. Felfedeztem, ezeket a videókat és megmozdult bennem valami...a gyereken kívül:) Tenni kell, beszélni kell a piacról, a piacokról. Miért? Mert a miénk! Értünk szerveződnek. Milyen jó tudni, hogy vannak olyan emberek akik veszik a fáradságot és szerveznek piacokat. A legtöbb esetben önzetlenül a KÖZ érdekében. Tenni akarnak valamit, hogy a termelők, vásárlók egymásra találjanak és közben visszavisznek minket abba az időbe amikor meg-megálltunk kicsit, befelé és egymásra figyeltünk. Igen még tudjuk mi az érték ebben, milyen beleharapni egy piros-húsos paradicsomba és hozzá magától értetődően falni és falni a jó zsíros kenyeret. Nem félek én, hogy nem emlékszünk a nagyi baracklekvárjára....de vajon gondolunk-e arra, hogy lesz-e még barackfa, lesz-e kéz amely hozzáértéssel metszi, hogy legyen napsugár fényű barack a fán. Az időjárás bizony szeszélyes, látjuk ezt hónapról hónapra, ezt nem tudjuk befolyásolni....van azonban tennivalónk. Egyrészt megőrizzük az igazi hazai ízek emlékét és vásárlásunkkal, időnkkel támogathatjuk azokat akik lehetővé teszik, a zord körülmények ellenére, hogy kerüljön a kosarunkba EGY KIS HAZAI.

Ezért, kérlek TITEKET nézzetek jól körül, lakóhelyetek közelében hol található ilyen piac, vagy lehet akár olyan zöldséges akiről tudjátok, hogy csak HAZAIT árul, netán egy nénike az utcán aki csak pár szem zöldséget és tojást árul és "fogadjátok örökbe".

Várom az olyan /képes-nem képes / beszámolókat, amelyek ilyen piacot, termelőt stb. mutat be. Nagyon szívesen közzéteszem itt a blogon. Ez egy nagyon pici lépés, nagyon kis gesztus, de százig is úgy számol az ember, hogy: 1,2, 3, ......100!

Önmagáért beszél

2011. február 7., hétfő

Szilvás lepény díjjakkal



Jobban járnék, ha egy képet tennék fel úszógumival, na most nem a hájfelesleg miatt panaszkodom, hanem egyszerűen úszom az árral, ha minden igaz, ez az utolsó munkával töltött hetem, fürdőszoba renoválás, orvosi vizsgálatok, ultrahang stb. Nem panaszkodom, bírom én tisztességgel, csak éppen nincs időm blogolni és ezért restellem de hivatalosan még nem köszöntem meg a csodálatos díjakat sem amiket kaptam. Aztán máris felrúgok pár szabályt, pont az időhiánya miatt, mert nem linkelek, jegyezgetek, stb.( kővel nem ér dobálni), helyette mindenkit meghívok egy szelet karamellás szilvalepényre. Főzök hozzá nektek igazi habos kávét, kakaót, esetleg teát...ki mit kér? A süteménybe belesütöttem teljes blogírói-anyai-gyermeki szívemet és megosztom VELETEK. Első szelet Emié és Vikié, mert tőlük kaptam a két díjat, mert hűséges olvasóim, mert nagyon kedvesek a szívemnek, mert nagyon szeretem amit írnak és csak úgy is, de vendégségbe hívom Biankát is és azokat akiket nem említettem. Tessék, tessék, jut mindenkinek, egy falatka Szeretet.

Recept:

6 tojás sárgáját felhabosítok 5 ek cukorral egy vaníliás cukorral, hozzáadok egy kis darabka olvasztott vajat, a fehérjét felverem és felváltva adagolom a sárga tojáskencéhez a sütőporral elkevert liszttel (5-6 ek, 1 csomag sütőpor), mikor szép egynemű a a tésztánk akkor kirakom a jénai tál alját a felengedett szilvával, megszórom barna cukorral, fahéjjal, majd ráöntöm a kevert-kavart tésztát. Előmelegített sütőben megsütöm. Az eredményt tűpróbával ellenőrzöm, de kb. 40 perc alatt megfelelően karamellesre sül. Illatos sütemény egy nagy bögre kávé mellé....ja és vészterhes időkben is összedobható seperc alatt.

2011. február 1., kedd

Gyümölcsbomba


Jaj, úgy várom én a gyümölcs özön-szezont. Már ha lesz. Na ez most az előleg....semmi extra csak egy kis fagyi, konkrétan joghurt és sok-sok enyhén fagyos gyümölcs. Itt nincs recept kérem...itt csak vágyakozás van a langyos, napsütéses idő után, amikor a ház lépcsőjén ülve a nap felé fordulva egy helyben elfogy mondjuk fél kiló eper, málna, cseresznye vagy meggy, ribizli, stb. Tehát én várok türelemmel...de addig is kicsit odakacsintok.

Javaslom ezt a pici szünetet, várakozást, mindenkinek...és aki netán valami gyorsan elkészíthetővel lepné meg párját Valentin....akarom mondani Bálint napon, akkor csak nyugodtan hagyatkozzon erre a bejegyzésre.

PUSSZANTÁS a napsütéses oldalról!