A Szágó-talány és a helyes válaszok

Először is nagyon szépen köszönöm, hogy vettétek a fáradságot és írtatok a "Szágó-ügyben", viszont kérlek nézzétek el, hogy nincs nyeremény. Én személy szerint annak örülök, hogy sikerült gondolatokat ébreszteni, felidézni régi idők szakácskönyveinek értékeit. Titokban reménykedem, hogy más blogokon is megjelennek hasonló fejtörők vagy csak egy-két régi recept. Jobb lenne ha inkább ilyen "járványok" terjednének a levegőben mint az influenza....



A következő leírás itt találtam:http://antalvali.com/mindennapi-kenyerunk-i.html

Ősidők óta fogyasztják és használják az emberek pálmákat is. Alig van e növénycsoportnak fája, mely ne lenne nagy hasznára az embernek; bátran lehet mondani, hogy a pálmafa általában a trópusi vidékek legfontosabb népfenntartó növénye. Különösen fontosak főként Indiában a szágó-pálmák.

„A kelet-indiai pálmák közül a közönséges palmyra-pálma (Borassus flabelliformis) nemcsak szágója miatt, hanem azért is a legfontosabb, minthogy különböző részeiből az ember táplálékának nagy része kikerül. Ez a pálma épp ott terem vadon az erdőben, ahol a rizs és más élelmiszer nagyon drága, a pálma pedig ingyen szerezhető az erdőből. Hasznos voltára való tekintetből művelni is szokás. Minden részét felhasználják: legfontosabb a belőle készült, úgynevezett szingali dara, továbbá a sok mindenféle ételre alkalmas lisztje és a törzse beléből készített szágó. Sok millió hindu főtápláléka.”

Feladvány

forrás:http://www.google.hu/imgres?imgurl=http://jega.blog.nlcafe.hu/files/tanacstalan.jpg&imgrefurl=http://jega.blog

Tegnap olvasnivalót keresve, figyelmes lettem egy nagyon régi szakácskönyvre, egyszer valakitől kaptam ajándékba. Kérem szépen ez egy 1928-as kiadású Komsa Anna szerzemény. Számtalan érdekes receptet mutat be. Bámulatos, hogy abban az időben milyen bátran nyúltak az alapanyagokhoz. Az nem meglepő, hogy hány vadétel szerepel a könyvben, de van olyan vadmadár recept is, amihez ma ha el akarnánk készíteni, nem kevést büntetést kéne fizetni. Na nem, én aztán nem akarok senkit sem erre buzdítani, csak mint érdekességet írom. Továbbá, a rák felhasználásának kb. 20 módját ismerhetjük meg, a folyami halak repertoárja sem merül ki két ponty és egy fogas receptjéből és sorolhatnám. Meglepően kevés viszont a sertésből készült húsétel recept, viszont a borjúéból annál több. Az elkészítési módok pedig elképesztően változatosak. Én a magam részéről nagyon élvezem a régies szóhasználatot és úgy egyáltalán azt a hangulatot amit ez a megsárgult lapokkal teli könyv áraszt.

Egy leves receptjénél azért felkaptam a fejem. Ez nevezetesen a Szágóleves

Tudom, hogy az internet világában percek alatt utána lehet nézni bárminek, meg is teszem, tehát ez nem valami nagy feladvány. Inkább gondolat ébresztő. De ha valaki mégis tudja, sőt látott ilyet akkor ne fogja vissza magát, írja meg.

Azért én idemásolom ennek a bizonyos szágólevesnek a receptjét, mert itt azért mégiscsak főzünk nem?!

Szágóleves

Három kanál szágót megmosunk több vízből, egy kis vajban, vagy zsírban folytonos kavarás közben pároljuk, de úgy, hogy szép fehér maradjon. Most egy főzőkanál liszttel lehintjük és pároljuk még egy-két percig. Erre ráöntünk körülbelül másfél liter jó, csont, vagy második húslevest. (jobb, ha a levest hidegen öntjük a szágóra, mert ha nem akkor a szágó nem lesz fényes) addig főzzük, míg a magok nagyok és üvegfényűek nem lesznek. A levesestálba teszünk két tojás sárgáját, kis friss tejfelt, vagy tejszínt, ráöntjük a levest és feladjuk.

Ha valaki csak úgy olvassa, pont olyan ez a recept mint dédikéink, nagyikáink idejéből megmaradt találós kérdés. Tehát mi is az a szágó?

ui.: azért én eltöprengtem azon, hogy vajon az én dédunokáim is szótárral fogják olvasni a blogomat?

Csokimedence meggyel töltve

a

Na jó! Belátom ez "csak" egy torta. De kérem, én álmodtam meg, ébren....mert, ugye kismamaként ha éjjel csillagos ég alatt feküdnék bizony azt nézném sokszor alvás helyett. Hol a baba forgolódik közben, hol én, vagy egyszerűen csak nem tudok aludni. Egy ilyen nem alvással töltött éjszakán azon kezdetem morfondírozni, hogy mit kezdjek azzal az ajándékba kapott tortalappal ami már napok óta a kamrában várja sorsának beteljesedését. Aztán jöttek az álom képek: medence amit feltöltenek csokival és én akár fürödhetek is benne, miközben eszegetem a bele pottyantott meggyszemeket, aztán kiúszok a medence partjára és beleharapok a csokival átitatott partba. Na ez olyan jól sikerült álmodozás volt, hogy eldöntöttem: amint beszerzek minden hozzávalót valahogy megcsinálom, valóra váltom az álmot. Mondjuk kár, hogy nem akkora tortalapot kaptam ajándékba.....vagy lehet, hogy mégis szerencse, hisz ahhoz akkora teli pénztárcát is kellett volna kapjak.:)

Tehát először a medence készült el, azt felöntöttem olvasztott csokival, megdermesztettem, ez adja majd a torta szigetelését. Aztán egy puding port elkevertem egy meggybefőtt levével és sűrűre főztem, lehűtés után beleöntöttem a "medencébe" a befőtt maga meg ott sorjázott szépen a tetején, majd jött egy csokikrém: 25 dkg mascarpone és felvert tejszínbe belecsurgattam az olvasztott csoki második felét, egy kicsit édesítettem, kevés zselatinnal biztos dermedésre mentem. Zuttyant ez is a "medencébe". Innen már csak a díszítés következet. Némi elkunyerált tejszínhabot csillagcsöves habzsákba igazgattam és ebből nyomtam a tetején látható díszítést a kakaóporral meghintett torta-tetőre, néhány meggyszem és kész. Gyorsan elkészült, gyorsan elfogyott....és ha valaki figyelmesen, nagyítóval megnézi a torta felszínét ott virítok gumimatracon a tetején és halászgatom ki a meggyeimet, persze ha meguntam harapok keveset a medence széléből.


ui.: ha valaki felismeri ezt a tortát, esetleg sajátjának tudja, ne haragudjon, hogy nem tüntetem fel forrásként, meggyőződésem, hogy én álmodtam meg, de mint tudjuk az álmok sokszor a valóságból táplálkoznak:)

Lekenyereztek

Igen ezek a kenyerek bizony lekenyereztek, mert szépek, finomak, ropogósak, illatosak, könnyedek....

Ezek a joghurtos kenyerek egymás után készültek, mert ugye amit reggel megsütsz az délre elfogy és ugye vacsorát is enni kell. Ezek a is a hagyományos jénais kenyerek mintájára készültek, csak annyi változtatás történt, hogy a amikor épp összeállítottam a tésztáját a salátaöntetből megmaradt joghurtot belelöttyintettem. (kb. fél kispohár joghurt) Sokszor csináltam már ilyen kenyeret de talán ennyire jó textúrájúra még nem sikeredett. Sajna a gépem hibájából nem tudok bemutatni szeletelt változatot, hogy látni is lehessen:(

Recept

• 45-60 dkg liszt
• fél élesztő
• 2 evőkanál só
• 1 dl olaj
• fél pohár joghurt

Elkészíteni egyszerűbb mint leírni, de a lisztet a kelesztő tálba szitálom, felfuttatom az élesztőt úgy, hogy egy müzlis tálkában összekutyulom az élesztőt evőkanál liszttel két kiskanál cukorral és langyos vízzel, olyan tejföl állagot kapok, majd hagyom hadd fusson. Ha kész akkor beleöntöm a tálkába az olajat és a joghurtot, majd ezt a keveréket elkeverem a sóval és a liszttel, öntök még hozzá annyi langyos vizet, hogy ragacsos tésztát kapjak. Csak úgy a tészta alá kapok néhányszor, kissé levegőztetem, majd egyszerű duplájára kelesztés után még egy kis liszt hozzáadásával átgyúrom, de vigyázva, hogy még mindig lágy tésztát kapjak. Majd a jénaiba helyezem aminek az aljába sütőpapírt tettem, keresztet rajzolok a kenyér tetejére, átkenem vízzel az üveget és a kenyeret is, lefedem beteszem a hideg sütőbe, beállítom a hőfokot 200 fokra és innentől 40-45 percet sütöm. Úgy 30 percnél leveszem a tetőt, megspriccelem vízzel és ha szép piros akkor kész, a ház addigra olyan illatú mint egy pékség. Rácson hagyom hüledezni, de azért mindig levágom a serclit és még langyosan elropogtatom.:)

Áfonyás sütemény

Ezt még akkor sütöttem, amikor a pocakom akkora volt mint egy, na jó két narancs, vagy kisebb sárgadinnye. A szomszéd, akit már emlegettem jó bora miatt...hajaj mikor volt az már....hozott házi tojást. Figyelmeztetett olyan friss, most szedte tyúkanyó "alól". Azt mondta, hogy a babának küldi. Hát jó, nyugtáztam, de akkor most le kéne nyelnem 6 tojást, 6 "anyapiszkos" tojást. Na nem!!! Hát így történt, hogy az áldott 6 tojásból és a nyárról átmentett, fagyasztott áfonyából csodás piskóta kerekedett. A piskóta tudta, hogy a szomszéd is meg én is minden szeretetünket át akarjuk adni a picinek, így hát a 200 foknak és a jószerencsének köszönhetően, életem egyik legjobbja lett ez a példány. Az áfonyák sorban gurultak a tetejére, keményítős-hempergés után. Olyan szépen kéklettek, fénylettek, hogy csuda. Míg sült, ott ólálkodtam a sütő környékén, le nem vettem a szemem a zsákmányról, az illat csak szállt és szállt a házban. Majd kész lett ez a finomság és én bizony, rettenthetetlenül faltam és faltam....és falnám most is.

Hát van jobb helye 6 tojásnak és némi áfonyának?

Mutasd a zöldborsód....

Hát igen, mutasd a zöldborsód megmondom ki vagy helyett, mutasd meg Te hogy csinálod a zöldborsó főzeléket címmel írom ezt a pár sort. Veheti mindenki pályázati felhívásnak. Nem ez, nem egy blogomat népszerűsíteni kívánó írás....ez egy egyszerű kérés mindenki felé aki lát...olvas...és szívesen segít egy egyszerű halandónak aki nem szereti ezért elkészíteni sem tudja jól a főzelékeket. A probléma ott kezdődik, hogy adott egy igazán rendes, csendes társ az életemben, jelenleg gombóc-apunak titulálom a háta mögött, mert hát velem párhuzamosan gyarapszik a lelkem, de kettőnk közül csak én fogok szülni hamarosan. Tehát őkelme nagyon szereti a főzelékeket, én nagyon nem, így ha főzök 10 esetből 7-szer van valami bibi. Hogy mi azt nem tudja persze megfogalmazni...volt olyan, hogy csipet só hiányzott a boldogsághoz, de erre csak annyit tud/tudott mondani, hogy nem tudom mi baja, de nem olyan. Én itt már kissé idegesen szoktam érdeklődni, hogy milyen akkor ha olyan, illetve ez mitől nem olyan szerinte, vagy milyennek kéne lennie hogy olyan legyen. Erre a kategorikus válasz: Nem tudom, egyszerűen nem olyan. Hát ennél a résznél már tincsekben hullik a hajam, arcom piros mint egy jó érett alma, szemem szikrákat hány. Mindenkinek igaza van, hogy ezen nem kéne így kibukni, de hát kérem szépen nekem lételemem a főzés, mindent megfőzök, sütök amit 13 éves korom óta szemem szám megkíván, nem ismerek lehetetlent, de a főzelék mindig kifogott rajtam. Hogy miért? Mert azt nem tudom soha tökéletesre megcsinálni ami a világ legegyszerűbb kategóriájába tartozik a mezei főzelékeket.

Tehát kérek mindenkit aki segítene főzelék ügyben....ne fogja vissza magát és küldje el nekem levélben a legtutibb receptet, tanácsot, bármit csak azt halljam egyszer már végre hogy ez
Pont Olyan

Cím: harcikakas@freemail.hu
Természetesen bemásolom a blogra a "pályaműveket", tanácsokat, sőt megígérem addig nem adom fel míg életben találsz...jeije

ui: köszönöm a segítséget előre is ja és bármilyen más főzelék receptet is szívesen fogadok...

Karácsony kettő és félnek

Persze szép volt a tavalyi karácsony is, csendes meghitt, hisz életünk első igazán közös karácsonya volt. Első saját fa, első közös ünnepi zabálás, első ajándékbontás. Igen, az első mindig a legszebb, legjobb, de idén.....idén még ennél is jobb volt. Lányunk, mert ugye már tudjuk, tehát lányunk is velünk ünnepelt, csendben, majd viharosan dobolva, bent a jó meleg anyai pocakban. Az előző ünnepen is megéltük a karácsonyi-csodát, megvoltak a meghitt pillanatok a saját díszekkel ékesített fa, amit természetesen az angyal hozott, mi nagy nehézségek árán postáztuk neki a díszeket. Akkor is halvacsora volt, lazac. Egy hatalmas lazacot kaptunk egy rokonunktól, na gondoltuk ebből lesz a tuti vacsora. Így is volt, csak hát ipari mennyiség....ipari halszag/illat. Idén azért okosabbak voltunk, kültéri sütögetést terveztünk és valósítottunk meg sikeresen. Készült még majonézes krumpli, padlizsán krém, majonézes gomba előételnek és köretnek is. Sütemény fronton sem volt elmaradás, a szokásos citromszelet és mézes-krémes, bejgli. Recepteket azért nem írok, mert minden blogon egyszer már szerepel mindegyik. Aztán még valami eszembe jut, hogy a mézeskalács is saját készítés a szép kis fánkon, minden díszünk természetes, nincs semmi csicsa. Gikszernek nem mondható, hogy anyuka lassított felvételben dolgozott, így a vacsora és gyakorlatilag minden megcsúszott picit...1-2-3 órát.
Rövid jelenet: szomszédok egymás közt címmel

A szomszédok épp kikísérik a nagyszülőket a közösen elfogyasztott vacsora után és mit látnak nálunk.....a teraszon két tréningbe és nagykabátba öltözött pufók alak grillen süt valamit óriási füstfelhőben, közben a nősténynek látszó gombóc dudorászgat valami karácsonyi dalt és nem érdekli, hogy most már mindenki látja, korántsem tökéletes háziasszony ő, nem hétkor tálalta a vacsorát szépen illatosan és azt sem bánja, hogy hallják, hogy zümmögi a mennyből az angyalt a fiúnak látszó gömböccel a füstfelhőben. Elég ha ők tudják, nekik ez az egyik legszebb, bár eddig a "legkarácsonyiatlanabb " karácsonya, igazán átélik, milyen lehetett az a bizonyos karácsony amikor a kisded született, akit még ma is ünneplünk.

Végül de nem utolsó sorban nagyon szépen köszönöm a sok kedves köszöntés és ez a kis két és feles csapat nevében hasonló szépeket kívánok Mindenkinek!